Érettségi tételek, érettségi feladatok 2012. május Irodalom érettségi tételek

Május 7-én a magyar nyelv és irodalom érettségivel kezdetét veszi a 2012. május-júniusi érettségi vizsgaidőszak. Röviden összefoglaljuk, mit is kell tudni a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgáról. Az írásbelin egy központi feladatsort kell megoldaniuk a vizsgázóknak, amire emelt és középszinten is 240 perc áll rendelkezésére. Középszinten a tanulóknak két feladatlapot kell megoldaniuk. Az első [...]

BIBLIA Az elnevezés görög eredetű, jelentése: könyvek, iratok. Ismerete hozzátartozik az általános műveltséghez. A Biblia mindenféle irodalmi műfaj kezdeti formáira mintát nyújt. (elbeszélés, példázat, párbeszédes jelenet, himnusz, jövendölés, szerelmi dal)  Fő részei:  Ószövetség  Újszövetség Ószövetség: – Kr.e. 12-2. században keletkezett szövegek gyűjteménye – Nyelve: klasszikus héber vannak arámi nyelven íródott művek is [...]

Babits Mihály 1883-1941 1. Klasszikus modernség • A XIX. Század közepétől jelentkezik Magyarországon  Modern szellemi áramlatok irányába való tájékozódás  Korszerű szemléletformák  Eleven szellemi és színházi élet  Kiterjedt könyvkiadás • 1906. Ady: Új versek – hazai modernség első verseskötete • A következő költőnemzedék nem jogi tanulmányokat folytatott, hanem bölcsészkaron tanult • Négyesy [...]

(1883-1941) A Nyugat nagy nemzedékének kiemelkedő alkotója, a nyugatosok egyik legjelentősebb, legsokoldalúbb életművét hozta létre. Korai lírája a klasszikus modern gondolati költészet kiemelkedő példája. Lírája egyrészt kötődik a XIX. századi magyar irodalmi hagyomány (Arany, Vörösmarty) tárgyiasabb költészetéhez, másrészt merít a világirodalom ösztönző hatásából is (Browning, Swinburne). Költészete jelentős európai hagyományokat: formákat, műfajokat, témákat, versmértékeket örökített [...]

(1877-1919) Ady Endre költészetének – különösen a pálya 1. szakaszában – alapvonása a lírai ént felnagyító öntematizálás, a vallomásos és kijelentő hang, mely ekkor még nem él az önreflexió lehetőségeivel. Pályája a klasszikus modernség magyarországi térnyerésével párhuzamosan bontakozik ki. A pályája 2. és 3. szakaszában készülődő szemléleti fordulatának eredményei hozzájárulnak költészetünknek az 1920-as évek végén [...]

A modernitás megjelenése Juhász Gyula és Tóth Árpád lírájában A Nyugat első nemzedéke – Tóth Árpád és Juhász Gyula 1908. január elsején jelent meg a Nyugat első száma. Főszerkesztője Ignotus, aki a tehetség mindenek feletti értékét hirdette; szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A Nyugat mindvégig az alkotói szabadság elvét érvényesítette, és ez a két [...]

A Ballada elnevezése az olasz ballare : táncolni szóból ered. Olyan kisepikai műfaj a 18. századból , amelyben mindhárom műnem sajátosságai megtalálhatóak. -epikai, amennyiben történetet mesél el lírai elemek , hiszen érzelmeket közvetít, drámai, a párbeszédes formája miatt. A balladára jellemző , hogy cselekménye tömör, sűrített elbeszélésmódja szaggatott, homályos , a részletekre összpontosít. Arany a [...]

Elvész a nyom Csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom eme kiemelkedő alakját. Wass Albert 1908-ban született Kolozsvár mellett, nemesi nagybirtokos családban. Gazdasági Akadémiát végzett, Németországban majd Párizsban tanult. A II. világháború alatt katonai szolgálatot látott el, végül az USA-ba emigrált. Romániában halálra ítélték, de Amerika megtagadta a kiadatási kérelmet. 1998-ban öngyilkosságot követett [...]

Prágában született német származású zsidó. Ez a származás idegenség érzetét fogja kialakítani. Negatív élmények fűzik édesapjához. Alapvető élmény a félelem, szorongás, mely meghatározza későbbi életérzését. Egész életében hivatalnokként dolgozott egy balesetbiztosítási intézetben. Nappal a tipikus hivatalnok, éjszakai énje az író. Műveit halála után adták ki. Barátja, Max Brod rendezte össze a kéziratait. Igazából nem tudott [...]

A) A társadalom: • Társadalmi változás új polgári rend, a középkor virágzó századaiban • Gazdasági fejlődés  polgárság kialakulása, megerősődése • É-Itáliában nagyobb városok, kézművesség + kereskedelem központjai Alpokon keresztül É-D felé, keresztes háborúk idején K-Ny irányú tengeri + szárazföldi kereskedelem • Városállamok kialakulása /Firenze, Padova, Piza, stb./ • Firenze: hatalma, gazdagsága köszönhető az iparának, [...]

Hétfőn kezdődik a 2010. május-júniusi érettségi időszak. Elsőként a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségit írják meg a diákok emelt és középszinten. A Oktatási Hivatal adatai szerint több,mint 91 ezer diák fog érettségizni magyarból középszinten összesen valamivel több, mint 1100 helyszínen és 1127 diák emelt szinten összesen 31 helyszínen. A középszintű vizsga két feladatlapból áll, [...]

Költészetének kezdetén nem a valóságélményeiből táplálkoztak versei, hanem a századvég modern költőit követte. Verseiben nem eszméket hirdetett, hanem elsősorban dallamokat, hangulatokat teremtett. Lírája az impresszionizmus jegyében bontakozott ki. A közéleti politikától elzárkózik, neki az eredetiség a megfogalmazás a fontos. Hiányzik belőle a küldetéstudat, a pályakezdés időszakában a személyes én világa fogalmazódik meg verseiben, formagazdagság jellemzi, [...]

Kolozsvárott született 1443. február 23-án, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként. Még gyermek volt, amikor már gazdag tapasztalatokat szerzett a társadalmi és politikai életben. Az ország legműveltebb emberének, apja belső munkatársának, Vitéz János váradi püspöknek az irányításával elsajátította korának humanista színezetű általános műveltségét. Megtanult a magyar mellett latinul, csehül és németül. Apja tolmácsa fontos [...]

Pázmány Péter A magyar prózastílus történetében kiemelkedő szerepet töltött be Pázmány Péter (1570-1637). Jezsuita volt, esztergomi érsek, az ellenreformáció harcos irányítója. A nyelv egyik nagy művésze: nála lesz először európai rangú kifejezőeszközzé a magyar prózai nyelv. Bőven él a barokk stílus díszítőelemeivel, de nagyszabású körmondatai mindig tiszták, áttekinthetőek. Stílusára jellemző az érzékletes, realisztikus képek és [...]

A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok, iónok, aiólok és a dórok jönnek Hellász területére. Az őslakosokat [...]

Az emberek megteremtését, viszontagságos sorsukat, fáradságos küzdelmüket a természettel, öntudatra ébredésüket s fokozatos fejlôdésüket a Prométheusz-mítosz meséli el. A késôbbi évezredek irodalmában a leggyakrabban ezt a mítoszt dolgozták fel a legkülönfélébb értelmezésben. A tűz eredetérôl szóló ôsrégi hagyomány valószínűleg az indogermán ôskorra vezethetô vissza. A tűz megismerése az emberiség történeti létének az alapja, a földművelés [...]

Az ember teremtésérôl sokféle és egymásnak ellentmondó mítoszt ôriztek meg az irodalmi alkotások. A már említett mezopotámiai mondákban közös vonás, hogy egy fôisten, illetve a leghatalmasabb istenek egy isten húsát és vérét agyagos földdel összegyúrva teremtették meg az embert. Munkára, városok építésére, a föld megművelésére és saját szolgálatukra alkották a földi lényeket. A görög mitológia [...]

Az egész mezopotámiai mondakört ezer szál kapcsolja a görög mitológiához és a Bibliában rögzített héber mítoszokhoz is. A görög mitológiát is – természetesen – késôbbi feldolgozásokból ismerhetjük meg: pl. a homéroszi eposzokból, az i. e. 5. századi tragédiaírók műveibôl vagy még késôbbi, római epikus és más jellegű alkotásokból. – A világ keletkezésével, az istenek születésével [...]

A mítoszok szájhagyomány útján terjedtek, eredeti szövegük tehát ismeretlen, hiszen írás nem rögzítette ôket. Az élôszóban való terjedés következménye az is, hogy egy-egy történetnek igen sokféle, néha egymásnak ellentmondó változata alakult ki. Az egyes mondák meséjét csak késôbbi irodalmi feldolgozásokból ismerhetjük meg. Mai tudásunk szerint az emberiség egyik elsô epikus műve, a mezopotámiai sumér kultúra [...]

A szépirodalomnak, a nyelv művészetének idôbeli kezdetét lehetetlen valamiféle pontos évszámhoz kötni. A legôsibb ránk maradt írásos emlékek is már fejlett, hosszú idôn át folytatott irodalmi gyakorlatot feltételeznek, s ezeket is évszázadokkal, talán évezredekkel megelôzték a szájhagyomány útján terjedô mondák, a mítoszok. A mítosz (görög müthosz: “monda”, “mese”, “történet”) a társadalmi fejlôdés kezdeteire jellemzô naiv [...]