A barokk és Zrínyi Miklós

A barokk elnevezést csak 1750. után kezdték használni, mégpedig elítélő, gúnyos értelemben. Azokra a művészi alkotásokra, főleg épületekre alkalmazták, amelyeket mértékteleneknek, túl díszítettnek, bizarrnak tartottak. A stílusmegnevezés azonban hamarosan elvesztette gúnyos értelmű mellékízét. Ettől kezdve alkalmazták a reneszánszt követő korszak ( XVII. XVIII. sz.) művészetére, irodalmára, majd a korszak egészére. Az építészet jegyei a zárt [...]


2010. március 16.

A görög dráma sajátosságai az Antigoné alapján

Történelmi, politikai háttér: A Perzsa Birodalom az ie. VI. században leigázta Elő-Ázsiát és megindult Hellász ellen. Az idegen hódítók megállításának feladatát Athén és Spárta vállalta magára. Ie. 490-ben Miltiádész vezetésével győzelmet arattak Dareiosz perzsa uralkodó seregei felett, de tíz év múlva az új király, Xerxész újabb hadjáratot indított. Thermopülainál Leónidász parancsnoksága mellett a spártai vitézek [...]


2010. április 17.

A görög epika: Iliász és Odüsszeia – a két mű összehasonlítása

Az antik kor Az ókori görög és római társadalom kultúráját, szellemiségét, emberfelfogását és az ebből eredő hagyományt nevezzük antikvitásnak. Az antik művészet jellemzői: - harmóniára való törekvés - a szabadság és mérték összhangján alapuló esztétikai szemlélet - az egyén megvalósítási szándéka Az i.e. VIII-V. századig beszélünk antikvitásról. Görögországban az V. század a virágkora (Periklészi kor), [...]


2010. április 17. 6 hozzászólás

A haláltudat hatása Kosztolányi életművére

Költészetének kezdetén nem a valóságélményeiből táplálkoztak versei, hanem a századvég modern költőit követte. Verseiben nem eszméket hirdetett, hanem elsősorban dallamokat, hangulatokat teremtett. Lírája az impresszionizmus jegyében bontakozott ki. A közéleti politikától elzárkózik, neki az eredetiség a megfogalmazás a fontos. Hiányzik belőle a küldetéstudat, a pályakezdés időszakában a személyes én világa fogalmazódik meg verseiben, formagazdagság jellemzi, [...]


2010. április 18.

A homéroszi eposzok embereszménye, értékrendje és szerkezete, magatartások és értékrendek ütközése a görög tragédiában

Az ókori görög irodalom Az ókori görög kultúra kialakulása jelentette az európai kultúra kezdetét is. Az egyetemes európai kultúra mint múltjára tekint vissza az görög irodalomra, színházmüvészetre, építészetre és szobrászatra, s az ezekbõl áradó világ- és emberszemléletre. Világszemléletük legnagyobb újdonsága az ember felfedezése”: az a felismerés, hogy minden élõlény között a leghatalmasabb az ember, õlett [...]


2010. április 17.

A Homéroszi világ jellemzése az Íliász és az Odüsszeia alapján

A homéroszi eposzvilág a trójai mondakort dolgozta fel, mely rendkívül szerteágazó, sok részmondából áll össze. A mű leírásakor az írónak nem az volt a lényeges, hogy hogyan írja le az eseményeket. Mindkét mű hexameterben van írva, valószínűleg azért, hogy sokkal könnyebben lehessen előadni énekes alkotásként. Fontos, hogy tér és időábrázolásuk nem megegyező. Innen van az [...]


2010. április 17.

A kisember illúziója és pusztulása Gorkij és Miller drámáiban

Gorkij: Éjjeli menedékhely Kosztiljov éjjeli menedékhelyén élnek összezsúfolva a társadalom reménytelen számkivetettjei. Akad köztük tolvaj és utcalány, levitézlett mágnás és nyomorgó becsületes ember. Sem otthonuk, sem biztos megélhetésük, némelyiküknek már neve sincs. Múltjuk van csak, valami homályos régi bűnnel, és a kíméletlen társadalmi rend nem enged többé emberi életet számukra. Keserves boldogtalanságban élnek mindannyian. Nasztya [...]


2010. február 28.

A kiszolgáltatottság és lelki torzulás ábrázolása a XIX. századi orosz kisepikában

Nyikolaj Vasziljevics Gogol Ukrajnai kozák családból származott. 1828-ban került Pétervárra, volt színész, hivatalnok, egyetemi tanár. 1836-ban elhagyta Oroszországot, kisebb megszakításokkal Itáliában, Rómában tartózkodott, s csak 1848-ban, miután elzarándokol Jeruzsálembe, tért véglegesen haza. Meghasonlott lélekkel, súlyos depresszióban töltötte utolsó éveit. Az orosz realizmus egyik legelső kiemelkedő írója, az ún. kisemberirodalom megteremtője volt. Az orosz irodalom az [...]


2010. február 28.

A klasszicizmus és a szentimentalizmus irodalmából

a) A klasszicista dráma – Moliere egyik vígjátékának értelmezése b) A klasszicizmus és a szentimentalizmus jellemzői A felvilágosodás A felvilágosodás a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer, mely a 18. században alakult ki. Az új világszemlélet új gondolkodói magatartást is jelentett: a gondolkodás merészségét. Jelszava: “Merj gondolkodni!” (Horatius). Elősegítették a felvilágosodás kialakulását a természettudományos felfedezések, az [...]


2010. február 27.

A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) című kötet időszakától

(1883-1941) A Nyugat nagy nemzedékének kiemelkedő alkotója, a nyugatosok egyik legjelentősebb, legsokoldalúbb életművét hozta létre. Korai lírája a klasszikus modern gondolati költészet kiemelkedő példája. Lírája egyrészt kötődik a XIX. századi magyar irodalmi hagyomány (Arany, Vörösmarty) tárgyiasabb költészetéhez, másrészt merít a világirodalom ösztönző hatásából is (Browning, Swinburne). Költészete jelentős európai hagyományokat: formákat, műfajokat, témákat, versmértékeket örökített [...]


2011. március 26.

A középkor és a reneszánsz határán (Dante: Isteni színjáték)

A Pokol Dante Alighieri (1256-1321) az egész középkori európai irodalom legnagyobb költője, egyben tudós és politikus volt. Firenzében született régi, nemesi családban, de közvetlen ősei már céh polgárok voltak. A kor szokásainak megfelelően elvégezte az alsóbb egyházi iskolákat. Gyermekkorának legnagyobb élménye, hogy megpillantotta az akkor nyolc éves Beatricét. Hatása alól akkor sem tudott szabadulni, amikor [...]


2010. február 27.

A középkor irodalmából – Dante Alighieri és az Isteni színjáték

Dante Alighieri és kora A középkor a feudális társadalmi rendszer keletkezésének és bukásának kora volt. Mint minden társadalomnak, ennek is a kulturális fejlődésnek a gazdasági fejlettség az alapfeltétele. Így alakult a helyzet Itáliában is, ahol a X. és XI. században kialakul a feudalizmus, kiéleződnek a társadalmi ellentétek, melyek elsősorban a kialakuló és megerősödő városok és [...]


2010. március 16.

A középkori irodalom – Diákköltészet, Francois Villon

A diákköltészet, más néven vágánsköltészet a 12-13. szd-ban élte virágkorát. A világi lírának egy harsányabb hangú ága. A művelt városi vándordiákoknak a költészete volt. Minden hangja az egyéniség és az ösztönök szabad kibontakozásáért száll síkra a feudális kötöttségekkel, és az egyház túlzásaival szemben. Ezt nevezzük lázadó poézisnak. Költeményeikben keserű indulattal ostorozzák a középkori társadalmi rend [...]


2010. február 28.

A középkori irodalom – Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom

A Nyugatrómai Birodalom bukásától, 476-tól az angol polgári forradalom kirobbanásáig, 1640-ig tartott a középkor. Művelődéstörténeti szempontból a 14. szd-ban kialakuló reneszánsz zárja le. Új szellemet, új világnézetet hozott a keresztény vallás. A középkori egyház világszemléletének  középpontjában Isten, és az ő világa állt. A vallásos élet fő központjai a kolostorok, az egyetemek, a főúri várkastélyok és [...]


2010. február 28.

A magány és a világfájdalom Tóth Árpád lírájában

A Nyugat nagy nemzedékének tagjai közül Tóth Árpád életműve a legegységesebb. A súlyos tüdőbetegség és a szegénység rabságában élt, s ez rányomta bélyegét csaknem egész lírai termésére. “A betegség kiemelte őt világunkból” – ezért tudott megmaradni “tiszta költőnek”. Költészete Költészetének alaphangja a bágyadt, tehetetlen lemondás. Az élet minden durva érintésére rezignált mélabúval válaszolt, s versei [...]


2010. március 13.

A MAGYAR BAROKK

Pázmány Péter A magyar prózastílus történetében kiemelkedő szerepet töltött be Pázmány Péter (1570-1637). Jezsuita volt, esztergomi érsek, az ellenreformáció harcos irányítója. A nyelv egyik nagy művésze: nála lesz először európai rangú kifejezőeszközzé a magyar prózai nyelv. Bőven él a barokk stílus díszítőelemeivel, de nagyszabású körmondatai mindig tiszták, áttekinthetőek. Stílusára jellemző az érzékletes, realisztikus képek és [...]


2010. április 18.

A magyar felvilágosodás

A felvilágosodás Európa országaiban eléggé változatos képet mutat. E sokféleség azzal magyarázható, hogy mindenütt más és más volt a történelmi, társadalmi helyzet. Kelet-Európában, s így nálunk Magyarországon is, a társadalmi megkésettség és a polgárosodás hiánya miatt az új eszmék viszonylag későn, a XVIII. szd harmadik harmadában  és részben átalakulva, új célkitűzéseket teremtve terjedtek el. Magyarországon [...]


2010. február 28.

A magyar líra megújítása Ady Endre Új versek és Vér és Arany kötetében

(1877-1919) Ady Endre költészetének – különösen a pálya 1. szakaszában – alapvonása a lírai ént felnagyító öntematizálás, a vallomásos és kijelentő hang, mely ekkor még nem él az önreflexió lehetőségeivel. Pályája a klasszikus modernség magyarországi térnyerésével párhuzamosan bontakozik ki. A pályája 2. és 3. szakaszában készülődő szemléleti fordulatának eredményei hozzájárulnak költészetünknek az 1920-as évek végén [...]


2011. március 24.

A mai világirodalomból: Thomas Mann

a) Egy szabadon választott regény, elbeszélés vagy dráma elemzése a XX. századi világirodalomból A XX. század A XX. századi próza megértéséhez tudnunk kell, hogy a XX. század a változás, a modernizáció százada. A világ többcentrumúvá vált, faji-tudományos-gazdasági-kulturális ellentétek jellemzik napjainkban is. Egy kétezer éves világszemlélet rendül meg: a hit; ugyanakkor a polifónia teljes körűen jelen [...]


2010. február 27.

A mítosz és mitológia: A görög mitológia jellemzése

A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok, iónok, aiólok és a dórok jönnek Hellász területére. Az őslakosokat [...]


2010. április 17. 1 hozzászólás

Régebbi bejegyzések