<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Érettségi tételek, érettségi 2010-2011 &#187; Irodalom érettségi tételek</title>
	<atom:link href="http://erettsegi.org/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://erettsegi.org</link>
	<description>érettségi tételek, érettségi feladatok</description>
	<lastBuildDate>Wed, 02 Jun 2010 20:41:54 +0000</lastBuildDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.9.2</generator>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
			<item>
		<title>Magyar érettségi 2010</title>
		<link>http://irodalom.erettsegi.org/2010/05/magyar-erettsegi-2010/</link>
		<comments>http://irodalom.erettsegi.org/2010/05/magyar-erettsegi-2010/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 02 May 2010 14:43:19 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Irodalom érettségi tételek]]></category>
		<category><![CDATA[Érettségi 2010]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://erettsegi.org/?p=1434</guid>
		<description><![CDATA[Hétfőn kezdődik a 2010. május-júniusi érettségi időszak. Elsőként a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségit írják meg a diákok emelt és középszinten. A Oktatási Hivatal adatai szerint több,mint 91 ezer diák fog érettségizni magyarból középszinten összesen valamivel több, mint 1100 helyszínen és 1127 diák emelt szinten összesen 31 helyszínen. A középszintű vizsga két feladatlapból áll, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://irodalom.erettsegi.org/2010/05/magyar-erettsegi-2010/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>A haláltudat hatása Kosztolányi életművére</title>
		<link>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-halaltudat-hatasa-kosztolanyi-eletmuvere/</link>
		<comments>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-halaltudat-hatasa-kosztolanyi-eletmuvere/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 18 Apr 2010 12:32:08 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Irodalom érettségi tételek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-halaltudat-hatasa-kosztolanyi-eletmuvere/</guid>
		<description><![CDATA[ 
 
Költészetének kezdetén nem a valóságélményeiből táplálkoztak versei, hanem a századvég modern költőit követte. Verseiben nem eszméket hirdetett, hanem elsősorban dallamokat, hangulatokat teremtett. Lírája az impresszionizmus jegyében bontakozott ki. A közéleti politikától elzárkózik, neki az eredetiség a megfogalmazás a fontos. Hiányzik belőle a küldetéstudat, a pályakezdés időszakában a személyes én világa fogalmazódik meg verseiben, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-halaltudat-hatasa-kosztolanyi-eletmuvere/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Hunyadi Mátyás</title>
		<link>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/hunyadi-matyas/</link>
		<comments>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/hunyadi-matyas/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 18 Apr 2010 12:28:24 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Irodalom érettségi tételek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/hunyadi-matyas/</guid>
		<description><![CDATA[Kolozsvárott született 1443. február 23-án, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként. Még gyermek volt, amikor már gazdag tapasztalatokat szerzett a társadalmi és politikai életben. Az ország legműveltebb emberének, apja belső munkatársának, Vitéz János váradi püspöknek az irányításával elsajátította korának humanista színezetű általános műveltségét. Megtanult a magyar mellett latinul, csehül és németül. Apja tolmácsa fontos [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/hunyadi-matyas/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>A MAGYAR BAROKK</title>
		<link>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-magyar-barokk/</link>
		<comments>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-magyar-barokk/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 18 Apr 2010 12:26:06 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Irodalom érettségi tételek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://erettsegi.org/?p=1157</guid>
		<description><![CDATA[ Pázmány Péter
A magyar prózastílus történetében kiemelkedő szerepet töltött be Pázmány Péter (1570-1637). Jezsuita volt, esztergomi érsek, az ellenreformáció harcos irányítója. A nyelv egyik nagy művésze: nála lesz először európai rangú kifejezőeszközzé a magyar prózai nyelv.
Bőven él a barokk stílus díszítőelemeivel, de nagyszabású körmondatai mindig tiszták, áttekinthetőek. Stílusára jellemző az érzékletes, realisztikus képek és az [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-magyar-barokk/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>A mítosz és mitológia: A görög mitológia jellemzése</title>
		<link>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-mitosz-es-mitologia-a-gorog-mitologia-jellemzese/</link>
		<comments>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-mitosz-es-mitologia-a-gorog-mitologia-jellemzese/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 17 Apr 2010 17:23:04 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Irodalom érettségi tételek]]></category>
		<category><![CDATA[Mitológia]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://erettsegi.org/?p=1118</guid>
		<description><![CDATA[A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok, iónok, aiólok és a dórok jönnek Hellász területére. Az őslakosokat [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-mitosz-es-mitologia-a-gorog-mitologia-jellemzese/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>A Prométheusz-mítosz</title>
		<link>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-prometheusz-mitosz/</link>
		<comments>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-prometheusz-mitosz/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 17 Apr 2010 17:20:03 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Irodalom érettségi tételek]]></category>
		<category><![CDATA[Mitológia]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-prometheusz-mitosz/</guid>
		<description><![CDATA[Az emberek megteremtését, viszontagságos sorsukat, fáradságos küzdelmüket a természettel, öntudatra ébredésüket s fokozatos fejlôdésüket a Prométheusz-mítosz meséli el. A késôbbi évezredek irodalmában a leggyakrabban ezt a mítoszt dolgozták fel a legkülönfélébb értelmezésben.
A tűz eredetérôl szóló ôsrégi hagyomány valószínűleg az indogermán ôskorra vezethetô vissza. A tűz megismerése az emberiség történeti létének az alapja, a földművelés után [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/a-prometheusz-mitosz/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Mítoszok az ember teremtéséről</title>
		<link>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/mitoszok-az-ember-teremteserol/</link>
		<comments>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/mitoszok-az-ember-teremteserol/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 17 Apr 2010 17:19:26 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Irodalom érettségi tételek]]></category>
		<category><![CDATA[Mitológia]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://erettsegi.org/?p=1114</guid>
		<description><![CDATA[Az ember teremtésérôl sokféle és egymásnak ellentmondó mítoszt ôriztek meg az irodalmi alkotások. A már említett mezopotámiai mondákban közös vonás, hogy egy fôisten, illetve a leghatalmasabb istenek egy isten húsát és vérét agyagos földdel összegyúrva teremtették meg az embert. Munkára, városok építésére, a föld megművelésére és saját szolgálatukra alkották a földi lényeket.
A görög mitológia többféle [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/mitoszok-az-ember-teremteserol/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Az istenek születése a görög mitológiában</title>
		<link>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/az-istenek-szuletese-a-gorog-mitologiaban/</link>
		<comments>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/az-istenek-szuletese-a-gorog-mitologiaban/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 17 Apr 2010 17:18:45 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Irodalom érettségi tételek]]></category>
		<category><![CDATA[Mitológia]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/az-istenek-szuletese-a-gorog-mitologiaban/</guid>
		<description><![CDATA[Az egész mezopotámiai mondakört ezer szál kapcsolja a görög mitológiához és a Bibliában rögzített héber mítoszokhoz is.
A görög mitológiát is &#8211; természetesen &#8211; késôbbi feldolgozásokból ismerhetjük meg: pl. a homéroszi eposzokból, az i. e. 5. századi tragédiaírók műveibôl vagy még késôbbi, római epikus és más jellegű alkotásokból. &#8211; A világ keletkezésével, az istenek születésével a [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/az-istenek-szuletese-a-gorog-mitologiaban/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Gilgames</title>
		<link>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/gilgames/</link>
		<comments>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/gilgames/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 17 Apr 2010 17:17:58 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Irodalom érettségi tételek]]></category>
		<category><![CDATA[Mitológia]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/gilgames/</guid>
		<description><![CDATA[A mítoszok szájhagyomány útján terjedtek, eredeti szövegük tehát ismeretlen, hiszen írás nem rögzítette ôket. Az élôszóban való terjedés következménye az is, hogy egy-egy történetnek igen sokféle, néha egymásnak ellentmondó változata alakult ki. Az egyes mondák meséjét csak késôbbi irodalmi feldolgozásokból ismerhetjük meg.
Mai tudásunk szerint az emberiség egyik elsô epikus műve, a mezopotámiai sumér kultúra fô [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/gilgames/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Mítosz, mitológia (ókor világa)</title>
		<link>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/mitosz-mitologia-okor-vilaga/</link>
		<comments>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/mitosz-mitologia-okor-vilaga/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 17 Apr 2010 17:17:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Irodalom érettségi tételek]]></category>
		<category><![CDATA[Mitológia]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/mitosz-mitologia-okor-vilaga/</guid>
		<description><![CDATA[A szépirodalomnak, a nyelv művészetének idôbeli kezdetét lehetetlen valamiféle pontos évszámhoz kötni. A legôsibb ránk maradt írásos emlékek is már fejlett, hosszú idôn át folytatott irodalmi gyakorlatot feltételeznek, s ezeket is évszázadokkal, talán évezredekkel megelôzték a szájhagyomány útján terjedô mondák, a mítoszok. A mítosz (görög müthosz: &#8220;monda&#8221;, &#8220;mese&#8221;, &#8220;történet&#8221;) a társadalmi fejlôdés kezdeteire jellemzô naiv [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://irodalom.erettsegi.org/2010/04/mitosz-mitologia-okor-vilaga/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
